— építész olvasó

Főhajtás Frei Otto előtt (2015)

• forrás: Tributes to Frei Otto – pritzkerprize.com;
• fordította: Rády Szilveszter

Frei Paul Otto (1925 – 2015) német építész és szerkezettervező, pehelykönnyű szerkezeteiről, különösen ponyva- és membránszerkezeteiről ismert, mint az 1972-es olimpiára készült Müncheni Stadion lefedése.

Nagyon boldog vagyok, hogy megkaphattam a Pritkzer díjat, nagyon köszönöm ezt a zsűrinek és a Pritzker családnak. Soha nem tettem semmit azért, hogy elnyerjem ezt a díjat. Az építészet területén az motivált, hogy olyan újfajta épületeket tervezzek, amelyek segítik a szegényeket, különösen természeti katasztrófák után. Mi lehet ennél örömtelibb számomra, mint megnyerni ezt a díjat? Amennyi időm még hátra van, azt arra fogom használni, hogy folytassam a megkezdett munkát, az emberiség segítését. Ön most egy nagyon boldog embert lát maga előtt. (Otto Frei – forrás: építészfórum, sajtóközlemény)

Lord Peter Palumbo, a Pritzker-díj zsűrijének elnöke:

Az idő nem vár senkire. Ha bárki kételkedett volna ebben az aforizmában, Frei Otto, a modern építészet titánjának tegnapi – pár héttel kilencvenedik születésnapja utáni és pár rövid héttel a Pritzker Építészeti Díj májusi, Miamiban tartott átadása előtti – halála szomorú és megrázó például szolgálhat.

Hiányát az egész építőművészetet gyakorló világban érezni fogják mivel világpolgár volt, hatása továbbra is lendületet ad azoknak akik tudatában vannak ennek, ahogy azoknak is, akik nincsenek.

A “Frei” szabadságot jelent, olyan szabadságot és felszabadulást, mint a repülő madáré, amelyik elegáns és önfeledt ívekben, a múlt dogmáitól nem béklyózva szárnyal. Vonalainak takarékossága és műszaki megoldásainak újszerűsége annyira merész, amennyire az csak elképzelhető, miközben a forma és a funkció házasításának a belégzett levegő láthatatlanságát és a látható természet szépségét kölcsönzi.

Pritzker-díjas építészek:

• Shigeru Ban, a 2014 évi Pritzker-díjas építész

Louis Kahn megkérdezte a téglát: „Mi akarsz lenni, tégla?” A tégla azt felelte: „Boltív akarok lenni.” Frei Otto olyan építész volt, aki a „levegőt” faggatta arról, hogy mi akar lenni. Folyton azon gondolkozott, hogyan burkolja be a „levegőt” vagy a „teret” a legkevesebb anyaggal és erővel. Utolsó lélegzetéig anyagokat próbálgatott és skicceket rajzolt. A vívmányai nemcsak a „munkái” voltak, hanem a szerkezeti tervezés „szótárává” váltak, észrevétlenül, és mi, építészek csak most kezdjük megérteni, hogy tudat alatt erre a szótárra alapoztuk a terveinket.

Nagyon hálás vagyok Frei Ottónak, amiért alapos építészeti tudását és találmányait megosztotta velünk.

• Zaha Hadid, a 2004 évi Pritzker-díjas építész

Frei Otto munkásságának könnyedsége pont olyan lelkesítő, amilyen mélységesen inventív — a természet logikája és egysége mellett érvelő kiáltvány: azt demonstrálja, hogy az építészeti tervezés és a mérnöki munka hogyan próbálja utolérni a természet morfogenezisét. Ahogyan a saját tervezési kutatómunkánk fejlődik, úgy tanuljuk meg egyre jobban értékelni az úttörő munkáit. Folyamatosan hatással lesz építészek és mérnökök jövőbeli generációira.

Először a pályám elején találkoztunk Németországban, és igazi barátokká váltunk. A ponyvaszerkezetekkel kapcsolatos kutatásai és vizsgálatai inspirálóak és felvillanyozóak, Pritzker-díja nagyon megérdemelt. A hír kapcsán érzett öröm némi vigaszt nyújt a nagyszerű barát, építész, feltaláló, tanár és úriember elvesztése felett. Ezúttal is részvétünket fejezzük ki a családnak.

• Frank Gehry, az 1989 évi Pritzker-díjas építész

Frei Otto örökre megváltoztatta azt, ahogy szerkezetről és épületről gondolkodunk. Formakeresési kísérletei során Otto egyszerre tartotta tiszteletben és kérdőjelezte meg a mérnöktudomány általunk ismert hagyományait. Kísérletei során példátlan megoldásokat talált korszakos problémákra — míg mások a tömegben, ő a könnyedségben látta a megoldást. Mint az ókoriak és mások őelőtte, alapvető feltételezéseinket kérdőjelezte meg azzal, hogy visszatért a természethez, hogy saját szemszögéből újra értelmezze őket. Olyan rendszereket, hálózatokat és felületeket talált, melyek felülmúlták minden elképzelésünket. Logikát talált az összetettségben és megszerzett tapasztalatait gazdaságosan megvalósított konstrukciókban hasznosította.

Otto jóval a saját kora előtt járt azzal, hogy előre látta azokat a problémákat, amikkel az épített környezet ma szembesül: népsűrűség, mulandóság, energia igények, a rendszerek növekvő léptéke, stb. Mindenki vesztesége, hogy látnoki elképzeléseivel már nem járulhat hozzá a jelen diskurzusaihoz.

• Thom Mayne, a 2005 évi Pritzker-díjas építész

Tegnap egyszerre voltam nagyon boldog hallva Frei Otto Pritzker díjáról és mélységesen szomorú értesülve haláláról. A mi építészgenerációnk számára Frei Otto önzetlen forradalmár volt, aki hatalmas szellemi értékű és szépségű munkákat hozott létre. A társadalom javára végzett úttörő munkája egyre inkább időszerűvé válik, ahogy a digitális korba lépünk. Fénnyel és erős ponyvaszerkezetekkel kapcsolatos kutatásai nem csupán technológiai törekvések voltak, hanem a bezárkózásról és az egyenlőségi törekvésekről zajló szélesebb társadalmi diskurzusnak a didaktikus magyarázatai. Voltaképpen látnoki fejlesztései hatására lépett az építészet a lehetőségek új, értelemmel, teljesítménnyel, reménnyel és optimizmussal kecsegtető korába.

• Renzo Piano, a 1998 évi Pritzker-díjas építész

Frei Otto az egyik leginspirálóbb ember volt az építészethez vezető utamon. Azzal, hogy emberi közösségek számára nélkülözhetetlen hajlékokon munkálkodott teljes eltökéltséggel. És azzal, hogy felfedezte az erők szerkezeten belüli működését, majd láthatóvá tette azokat. A légiesség ünneplésével. És a gravitáció elleni harccal. Sikerre vitte törekvéseit, soha nem fogom elfelejteni.

• Wang Shu, a 2012 évi Pritzker-díjas építész

A könnyűszerkezetek úttörőjeként Frei Otto volt az az építész, akit a generációnk egyetemistaként tanulmányozott. Valójában háromféle építész létezik ma. Az első, aki a művészet és a kultúra területén kutat és ezt építészeti nyelven próbálja meg kifejezni. A második és legáltalánosabb típus a városi és környezeti problémákra fókuszál; régen az építészeket ritkán vonták be a várostervezésbe, de számuk most rohamosan nő. A harmadik típus olyan, mint Frei Otto — új technológiát kutat és fejleszt. Egyre kevesebb és kevesebb az ilyen építész.

A könnyűszerkezet nem igényel erős alapozást; kevesebb anyagot használ és egyértelmű előnye a környezetvédelem. Következésképpen a modern időkben sok építész érdeklődik a kutatás iránt, köztük én is.

A modern építészeti kontextusban, ahol a kommersz épületek egyre inkább meghatározóvá válnak, a Pritzker-díj odaítélése Frei Ottónak azt jelentheti, hogy az építészetnek vissza kellene térnie a gyökereihez.

• Jacques Herzog & Pierre de Meuron, a 2001 évi Pritzker-díjas építészek

Azt hittük Frei Otto már rég megkapta a Pritzker Díjat! Munkája a maga idejében nagyon újszerű és szokatlan volt, egyfajta optimista modernizmus, amit napjaink eklektikus komolykodásában olyan nagyon hiányolunk! Frei Otto munkája még mindig friss és inspiráló!

• Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa, a 2010 évi Pritzker-díjas építészek

Mélyen megrendített minket Frei Otto halálhíre.

Kiemelkedő építész volt és egy nagy látnok, aki sok jövőbeli generációra lesz hatással. Hálásak vagyunk, amiért minket, többieket nagyvonalúan oktatott, lelkesített és bátorított.

• Norman Foster, az 1999 évi Pritzker-díjas építész

Mélyen megrendülve értesültem Frei Otto hétfői haláláról. Tíz éve, nyolcvanadik születésnapja alkalmából a következő köszöntést írtam: Frei Otto megmutatta, hogy az építészetet nem feltétlenül kell, hogy a saját hagyományai jelentette teher határozza meg, hanem egyszerű, ám újító szobrászati formákon keresztül szabadon kifejezheti magát — az ő építészetét a könnyedség ihlette. A súlytalanság és a hagyománytól kötetlen építészet szelleme Frei munkakapcsolatait is meghatározta. Az elszigetelt munkavégzés helyett következetesen az építész szabadabb szerepét támogatta — akár gondolatait hallgatók generációival megosztó oktatóként, akár kiemelt közös projekteken együttdolgozva a napi gyakorlatban, akár kutatási támogatást nyújtva más építészek és mérnökök számára. Tevékenysége megerősített abban, hogy az építészet együttműködésen alapszik. Egyedülálló szerkezetei megváltozatták a huszadik század építészeti formálásának jellegét, környezettudatossága, intelligenciája és előrelátása megalapozták a huszonegyedik század meghatározó építészeti felfogását. Példakép volt.

• Richard Meier, az 1984 évi Pritzker-díjas építész

Frei Otto hatalmas tehetségű építész volt mindenre kiterjedő kreativitással. Újító munkája mellett praktizáló építészként az építészet és a mérnöktudomány terén fontos munkatársa volt sokaknak. Óriási eredményeit nagyon, nagyon sokáig értékeljük és tiszteljük majd.

A Pritzker Építészeti díj 2015-ös zsűrije:

• Kristin Feireiss

Frei Otto nemcsak a huszadik század egyik legtehetségesebb, legnagyobb hatású látnoki építésze. Úttörő volt szerkezeti újításaival, társadalmi vonatkozású, humanista indíttatású tervezői hozzáállásával, kulcsfontosságú kutatásaiba vetett hitével és azzal, hogy az építészetet csapatmunkaként kezelte. Alapvető hatással volt, van és lesz építészek generációira az egész világon.

Holisztikus megközelítésével Frei Otto mindig egy lépéssel a saját kora előtt járt. Hiányozni fog.

• Richard Rogers, a Pritzker Építészeti Dij 2007 évi díjazottja

Frei Otto forradalmi építész és szerkezettervező. Elismert ultramodern és szuperkönnyű sátorszerkezetek használata és fejlesztése illetve haladó és újító szellemű anyaghasználata okán.

Nagyszerű tanár, aki 1964-ben alapította meg a Stuttgarti Műszaki Egyetemen saját, könnyűszerkezetekkel foglalkozó intézetét. A számítógép korai használatával szenzációs membránszerkezeteket hozott létre, melyeket természeti jelenségek ihlettek — a madárkoponyától a szappanbuborékon át a pókhálóig.

Frei Otto a huszadik század nagy építészeinek és mérnökeinek egyike. Munkája megtanított arra, hogyan hozzunk létre többet kevesebből, és hogyan cseréljük a monumentális szerkezeteket a gazdaságosság jegyében könnyedségre és levegőre.

• Glenn Murcutt, a 2002 évi Pritzker-díjas építész

Napjaink média-irányította kultúrájában túl gyakran jelenünk meg az újszerűség és/vagy a szenzáció építészetével. Az építészet nem rövidtávú vállalkozás, az idő múltával relevánsnak kell maradnia. Az ezévi díjazott kutatással, kísérletezéssel és gyönyörű, időtálló építészet létrehozásával töltötte életét. Építészete a pehelykönnyű menedékek egyszerűségét mutatja meg olyan szerkezetekkel, melyek gazdaságosak, egyszerűek és a lehető leggyönyörűbbek. Frei Otto teljes életet kitöltő munkája gyökeres, nemzetközi hatással volt és lesz az építészek gondolkodására és munkájára.