Aravena – a Pritzker-zsűri értékelése, 2016
- forrás: Jury Citation – in: pritzkerprize.com;
- lásd még: Alejandro Arvena beszéde, 2016;
- fordította: Vass Lili, Marosi Bálint
Alejandro Arvena az építészek olyan új generációjának áll az élén, amelyik holisztikusan tekint az épített környezetre és világosan megmutatta, hogy képes összekapcsolni a szociális felelősség-vállalást, a gazdasági igényeket, az emberi lakóhelyek tervezését és a várost. Kevesen vannak, akik az építészeti szakmagyakorlásnak művészi fokon képesek megfelelni, és válaszolni tudnak napjaink társadalmi és gazdasági kérdéseire. A chilei születésű Aravena mindkettőt elérte, és ebbéli munkálkodásával jelentősen kitágította az építész szerepét.
Az 1967-ben született, 1994 óta praktizáló Aravena következetesen, világos elképzelésekkel és nagy tehetséggel művelte az építészetet. Számos épületet tervezett alma materének, a Chilei Katolikus Egyetemnek, köztük a Matematikai Kart (1998) az Orvosi Kart (2011), az Építész Kar felújítását (2004) és a Sziámi Tornyokat (2005), a közelmúltban pedig az UC Anacleto Angelini Innovációs Központot (2014). Minden egyes épületen tetten érthető annak megértése, hogy az emberek hogy fogják használni a tereit, az okos és helyénvaló anyaghasználat, és a nagyobb közösségek javára tervezett közösségi terek iránti elkötelezettség. Az Angelini Innovációs Központnál kézzel fogható az építészetének érettsége. A távolról erőteljesnek mutatkozó struktúra hangsúlyosan emberi és hívogató. A szokások kifordításaként a külső itt egy zárt betonfelület, míg a belső egy fénnyel átjárt üvegátrium. Azzal hogy a tömeg az épület kerületére került, az energiafelhasználás minimális. A belső spontán találkozások sorának biztosít helyet, a transzparenciának köszönhetően pedig láthatóvá válnak a bent zajló történések. Aravena eleven, érdekes és befogadó terekből teremtett gazdag környezetet.
Alejandro Arevena kiváló építészeti minőségű munkákat készített magán, köz- és oktatási megrendelésekre úgy a hazájában mint külföldön, köztük az Egyesült Államokban – az austini St. Edward’s Egyetem lakó- és étkezőépületét – vagy a messzi Sanghajban, a Novartis gyógyszeripari cég számára. Különböző léptékű projektjei voltak a családi házaktól hatalmas adminisztratív épületekig. Minden munkájához friss szemlélettel és azzal a képességgel közelít, hogy ne előre megfogalmazott ötlettel vagy formával induljon el. Érti az anyagokat és a szerkezetet, de a költőiség és az építészet sokszintű kommunikációjának erejét is.
Ami igazán megkülönbözteti Aravenát, az a szociális lakóépületek iránti elkötelezettsége. 2000 és az ELEMENTAL megalapítása óta a munkatársaival következetesen valósítják meg a tisztán szociális célokat a munkáikban. A magát az agytröszt ellentéteként „Tett-trösztként” meghatározó cég (think tank / Do Tank) több mint 2500 kis költségvetésű szociális lakóegységet épített meg gondolatgazdag, flexibilis és direkt építészeti megoldásokkal. Az ELEMENTAL csapata a rászorulók lakhatási gondjait orvosoló komplex folyamat minden fázisában részt vesz: politikusokkal, ügyvédekkel, kutatókkal, lakókkal, az önkormányzattal és kivitelezőkkel való egyeztetések célja, hogy a majdani lakók és a társadalom számára a lehető legjobb megoldásra jussanak. Annak a felismerése, hogy a minőségi tervezés mellett mennyire fontosak a lakók vágyai, a projektekbe való aktív bevonásuk és érdekelté tételük, a hátrányos helyzetűek lehetőségeinek kibővüléséhez vezetett. Ez az újszerű megközelítés kitágítja az építész hagyományos szerepkörét és szakemberből egyetemes, az épített környezet kérdéseire valóban közösségi megoldásokat kereső szereplőt formál.
A változások irányába mutató lehetőségeket kereső fiatal építészek és designerek generációja tanulhat abból, ahogy Aravena az önálló tervező szerepe helyett egy társasház megtervezésekor összetett szerepkört vállal fel, ezzel azt mutatva meg hogy ilyen lehetőségeket maguk az építészek hozhatnak létre. Ezzel a szemlélettel az építészeti szakmagyakorlásnak olyan új dimenziót ad, ami a jelen igényeire és a jövő kihívásaira adandó válaszokhoz szükséges.
Alejandro Aravena egy szociálisan jóval elkötelezettebb építész alakjának újjáéledését jeleníti meg, különösen a globális lakásválsággal való hosszútávú elkötelezettségében és a mindannyiunk számára jobb városi környezetért való harcban. Az írásai, tevékenysége és tervei az építészet és a civil társadalom mély megértéséről tanúskodnak. Az építész szerepe tágabb társadalmi és humanitárius célok felé tágul ki, és Alejandro Aravena tisztán, bőkezűen és teljeskörűen válaszolt ezekre a kihívásokra. A példájával és az építészet és az emberiséghez való múltbéli és jövőbeni hozzájárulásaival nyújtott ösztönző hatásának köszönhetően Alejandro Aravena kapja a 2016-ban a Pritzker-díjat.
